2021. október 14., csütörtök

14.

 Ma jó nap volt, oly sok viharos után ezt leírni már magában boldogság.

Ismét kiderült, hogy ki a barát és ki nem az, kire lehet számítani ha pár jó szóra van szüksége az ember lelkének. És ráadásul olyan emberrel beszélgettem ma, akivel nem járunk össze, akivel nem tudunk egymásról mindent, mégis nagyon jólesett, nagyon kellett ez a beszélgetés. Ennyi elég hogy a szürke vacak októberben is kisüssön a nap, és ha süt, máris nem látom olyan sötéten a helyzetet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Olvastam 2026/14.

 Jenny Colgan: Mentsük meg a Piciny Csodák Pékségét Marisa élete megváltozik amikor nagypapája meghal. Búskomor lesz, nem szívesen van ember...