2020. június 14., vasárnap

Happy day 67.

Csajos vasárnap, a fiúk csak holnap jönnek haza.
Tanultunk, sokat ettünk, nassoltunk, délután egy kis bevásárlás, séta a könyvesboltba, elköszönőajándékért.
Napoztam, élveztem. Szeretem a nyarat.
Tegnap éjjel jókora vihar volt, dörgés villámlás ahogy az nyáron lenni szokott. Kimondottan jólesett, mert délután már olyan nyomott volt az idő...ma délután hasonló, illetve a nyomottság után csendes eső esett, órákon át. Ismét bebizonyosodott hogy jó helyen lakunk, a környező falvakban és az ország több pontján is irtózatos károkat okozott a vihar.

Drukkolj Világ, holnap vizsga...tanultam, de tanulhattam volna többet is úgy érzem...Szükségem lesz egy hatalmas adag szerencsére...

2020. június 13., szombat

Happy day 66.

Csendes csajos szombat.
Reggel kis csavargás a piacon aztán tanulás. Ez volt a terv, de a piac a lustaságunk miatt kimaradt.Jó nagy butaságot követtem el amikor belekezdtem ebbe a suliba...vagy ki tudja...majd az élet eldönti, de a tanulás nehezen megy, bár a téma érdekel és szívesen foglalkoznék segítségre szoruló gyerekekkel. Nehezen ment a tanulás, délutánra olyan fura idő lett hogy megfájdult a fejem és mintha átment volna rajtam egy úthenger.
Na, majd holnap...
A mai nap öröme hogy napoztam egy kicsit, de tényleg kicsit, mert vakította a fehér könyvlapot, nem tudtam olvasni...ha nem olvastam akkor azon kattogtam hogy miért cseszem el az időt...
Még boltba se mentünk el, azt esszük hétvégén amit itthon találunk, szerencsére azért éhen nem halunk mi ketten lányok 😉

2020. június 12., péntek

Happy day 65.

Ma is folytatódott a nagyon sokat dolgoztunk folyamat. Már megszoktam, egy év vége az iskolában ilyen, most ráadásul a villámgyorsan megszervezendő táborral megspékelve. Szeretem az iskolát, szeretem a munkámat, a gyerekek hiányoznak, az irodai hangulat ma megint olyan volt mint régen. Jó volt ott lenni.
Közben a gyerekek itthon töltötték a napot, Egyszemlánynak szigorlata volt, napok óta jóformán alig láttam, annyit tanult, de megérte, négyest kapott. Büszke vagyok rá, csodálom a kitartásáért. A jövő héten még egy vizsga és felszabadul egy kis időre. A fiúk szétszéledtek mostanra, Nagyfiú barátnőzik, Kispasi apás hétvégét tart, sok hónap óta először alszik ott. Lassan visszaáll az élet a normálishoz, megszokotthoz közelibe. Nyilván olyan nem lesz, azt hiszem sokkal jobban fogjuk kerülni a zsúfolt helyeket, zárt téri programokat. Sajnos az idén nyáron azt hiszem még a Balatont is...

2020. június 11., csütörtök

Happy day 64.

Ma is sokat dolgoztam, szerencsére olyan nap volt, hogy haladtam is. A nap hangulata nem volt tökéletes mégsem, de olyan hangulat volt az irodában, amilyen régen, egy munkás év végi napon. És én ezt szeretem, nagyon. Hogy miért nem volt tökéletes? Mert megtörtént valami, amit évek óta szerettem volna...valaki, aki ne tudta megbecsülni a munkahelyét és a helyzetét, elvesztette azt...ettől persze nekem csak több munkám lesz, hiszen amit ő csinált, azt is meg kell tenni valakinek...

Munka után megbeszélgettük a gyerekekkel a napjukat, pihentem egy kicsit, elmosogattam, kiteregettem a mosást és tanultam. Nem sokat, mert nem fog az agyam. Holnap péntek hétfőn vizsga...csodát kell tennem hétvégén...

2020. június 10., szerda

Happy day 63.

Dolgoztam sokat, rengeteget, vissza kell szokni a munkába. Délutánra rendesen elfáradtam, aludtam kb negyed órát. Aztán fölmentem egy barátnőmhöz, két emelettel feljebb. Barátnő? Az ismerősnél több, de határozottan barátnak nem mondanám. Időnként összejövünk, iszunk egy pohár eperbort, beszélgetünk. De jól van ez így, nem kell mindig egymás nyakán lógni...
Érdekes volt, mert azt mondta, ő mindig belőlem merít erőt...mert én céltudatosan, határozottan élem az életem...ez megdöbbentett, gyakorlatilag ő mégiscsak inkább kívülállóként lát engem.

2020. június 9., kedd

Happy day 62.

Tanultam, főztem, háztartásoztam, de ma a gyerekek (Nagyfiú főleg) sokat segítettek.
Egyre butábbnak érzem magam, mindig olvasok valamit amiről emlékem sincs...

2020. június 8., hétfő

Happy day 61.

Tanulós, házimunkázós, délután bevásárlós, fél éjszaka társasozós nap volt...még tart :)

Olvastam 2026/14.

 Jenny Colgan: Mentsük meg a Piciny Csodák Pékségét Marisa élete megváltozik amikor nagypapája meghal. Búskomor lesz, nem szívesen van ember...