Takarítós, pakolászós nap volt.
Többször eszembe jutott, hogy egy éve ezen a napon tudtuk meg hogy nem kell iskolába menni a vírus miatt. A vírus, ami egy éve korlátozza az életünket, szabályozza hogy hova mehetünk és hova nem. Mára egy részét megszoktuk, más részei viszont sose lesznek megszokhatóak. Szerencsére minket nem érintett olyan súlyosan mint más családokat, de a mi életünk is átalakult. Sokkal kevesebbet találkozunk a szüleimmel, ez a számomra legfájóbb pont. Bízom benne hogy ha itt lesz a tavasz, a nyár, ők megkapják az oltásaikat, akkor ez változni fog. Sose lesz olyan az élet mint a vírus előtt, de élhetőbb lesz. Már írtam hogy megváltoztak a vásárlási szokásaim, ez azóta is így van és élvezem. Heti egy bevásárlással és itthoni kenyérsütéssel tökéletesen el tudom látni a gyerekeket.
A takarítás ma az erkélyen volt: átrendeztem, megfordítottuk. A néhány hete vett málnatövek ugyanis olyan hosszúak, hogy a polc alatt nem fértek el szépen. Még fura így, de egyértelműen tágasabbnak tűnik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése