Kezd elegem lenni...tudom ezt írtam már néhányszor, de úgy érzem egyre gyakrabban előjön az érzés. Időnként megijedek tőle, hogy mennyire magamba fordulok, rengeteget alszom, csak hogy ne kelljen ébren lenni, ha épp ébren vagyok megcsinálom a nagyon fontos háztartási teendőket és utána csak vagyok. Ezek a tevékenységek kimerülnek a főzés-mosogatás-mosás-teregetés-elpakolás feladatokkal. Pl a porszívózást a gyerekek csinálják.
Tanulásra nem tudom rávenni magam, pedig ha nyit az ország, a vizsgáim is talán előkerülnek. Amit eddig tudtam, azt is elfelejtettem az elmúlt hónapokban...és úgy érzem nem is érdekel..és ha nem tudok mit kezdeni az Asperger-gyanús felnőtt befordulásával, magábazárkózásával, akkor egy gyerekkel mit fogok kezdeni? Egy olyannal, akinek ennél sokkal súlyosabb problémái is lehetnek.
Nyitni fog az ország...sokat gondolkodom ezen, mennyire jó ötlet. Úgy gondolom, hogy nyilván a gazdaságnak jót fog tenni, annak kell, de örülök neki hogy még egy hónapig nincs iskola, a gyerekeknek nem kell menni sehova. Nekem kell, de majd vigyázok magamra. Szerintem a legjobb ha maradunk otthon, sok felelőtlen ember fog elindulni, biztos vagyok benne hogy megugrik két hét múlva a megbetegedések száma.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése