Készült egy kenyérke, a recept az állandó módosítgatás miatt már majdnem olyan kenyeret eredményez, amit tökéletesnek nevezek. Kerül bele többféle mag és két evőkanál étolaj. Így nem lesz olyan száraz és vastag a héja. Igaz, hogy az összes eddigi kenyérke is elfogyott az utolsó morzsáig, pedig nem is lett két egyforma.
Hogy a délután se teljen tevékenység nélkül, gyorsan összegyúrtam egy keksztekercset is a fiúknak.
Tanulni kell...olyan vagyok mint egy gyerek...mindent kitalálok és megcsinálok, hogy halogassam az elkezdést.Közben drukkolok, hogy az érettségihez hasonlóan nálunk is csak írásbeli vizsga legyen...
Ma alapvetően pocsék kedvem van...nem érzek vágyat a társkeresésre...minek, ha utána megint én leszek aki sír, akit elhagynak...elfáradt a lelkem, ezt a Sanyi mondta délután. Mert természetesen megint ő az, akinek nyafogok és aki vigasztal, türelmesen meghallgat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése