2020. május 23., szombat

Happy day 45.

Szomorkás, éjszakai eső utáni reggelre ébredtünk és a meteorológia egész napra nem ígért semmi jót, sőt egész hétvégére se. Kettecskén hétvége ez megint, ebből a szempontból az életünk olyan mint régen.
A fiúk reggeli utáni desszertként megették a két szem epret. Annyira szeretem hogy értékelik az ilyen kis apróságokat, a saját nevelésű aprócska epret, pl.
Tegnap este társasoztunk egy jót. Ez a mondat azért is fura tőlem, mert BANG játékot játszottunk, a gyerekek nagyon szeretik, én meg nem. Nem szeretem, mert egyszerűen képtelen voltam felfogni az értelmét, nem tudom megjegyezni melyik lap mit jelent, mit tehetek és mit nem, mivel "szivathatom meg" a másik játékost. Egyébként meg hogy nyírjak ki valakit akiről nem is tudom hogy kicsoda? Mindegy, a lényeg hogy tegnap este mintha valami áttörés jött volna. Élveztem, lazán csináltam, a gyerekek nagy örömére.
Üvegbe került egy újabb adag bodzazselé és a pincében is kiselejteztem egy csomó üveget.
Előtte elkészítettem a dolgozatomat. Hála és köszönet a Tanárúrnak a türelemért, segítségért. Nem megy nekem a mit tettem volna megírása úgy hogy nem tettem semmit...Már csak a tételeket kell tanulnom és erősen bízni benne hogy az érettségihez hasonlóan nekünk is könnyített vizsga lesz, pl csak írásbeli. Bár én a megajánlott jegynek örülnék legjobban és tudom hogy egy csomó csoporttársam is így van: aki az elmúlt hónapokban otthontanított, otthondolgozott az sok mást csinált csak nem tanult.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

2023

 Így január végén ideje megírnom az összefoglalót,  a szokásos pár sort az elmúlt évről. A lényeg: nagy baj nem érte a családot, továbbra is...